Ha annak idején, a kezdet kezdetén sejtettük volna azt, hogy a hamar kérészéletűnek bizonyuló cozombolis-életmű legvállalhatóbb darabjait az előadó berobbanó-slágerei, A valami most kezdődik el és A zenétől felforr a vérem jelentik majd, bizonyára sikoltva menekültünk volna el a tv elől minden alkalommal, amikor (még pár éven át rendszeresen) feltűnt előttünk Cozombolis Leonidász Péter mindig mosolygós, makacs együgyűséggel folyton vidámságot sugárzó ábrázata. Azért tv-t mondok tv és rádió helyett, mert bár a dalok egy normális civilizációban már önmagukban képesek kellettek volna legyenek arra, hogy szerzőiket és előadóikat a popkultúrából való örök száműzetésre ítéljék, de a klipek, az ékegyszerű szövegek a hozzájuk társított botegyszerű képi megoldásokkal együttesen még tovább szították az emberben a tehetetlen haragot. Első körben két dalt érdemes megvizsgálni, ha szemléltető mintát keresünk az életmű mindenalattiságának példázására és bár tulajdonképp szinte bármelyik szám megtette volna elrettentő példának, a lenti kettőben a színvonaltalanság két neme is megnyilatkozik. Az egyik a nyíltszíni, őszinte semmitmondás, a másik az önmagát bölcs megmondó szerepkörbe hazudó semmitmondás. A végeredménye mindkettőnek ugyanaz, mégis nehéz eldönteni, melyik az idegesítőbb és lesújtóbb a kettő közül.

#1 COZOMBOLIS - VÉGRE ITT A NYÁR

A dal kapcsán először a Cozombolist általánosan jellemző zenei igénytelenségre szeretném felhívni a figyelmet, mert az már rögtön, önmagában leleplező, ha valakinek olyasfajta generálprüngyögést van pofája alapként használni, amiről az embernek legjobb esetben is a 90-es évek egynyári magyar popslágerei jutnak eszébe, rosszabb esetben pedig egyenesen a mulatós. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy Kozi karrierje zenitjét egy A zenétől felforr a vérem című számmal érte el és ez a dala, a Végre itt a nyár is a zene határtalan, minden bút és bajt felülíró imádatáról szól, akkor sajnos nem tudok másra gondolni, minthogy ő ezt a valamit, ezt az… izét, ezt a midi-hangzást is alulmúló szart nyilvánvalóan és ténylegesen zenének tekinti, ez pedig komoly és valószínűleg gyógyíthatatlan ízlésficamra utal.

És akkor a dalszövegről még alig szóltam valamit. Mert ami a  dalszöveget illeti, nos az az irritáló, giccses ezopozitivizmus legostobább kliséit mondja fel és csak hogy biztos leszakadjon az ember pofája a szégyentől, az egész produktumot még Istenes Bence jelenléte is súlyosbítja, aki amúgy – el kell ismerjem – nevezetes pojáca-attitűdje okán egész flottul passzol a nagy egészbe. Az a durva, hogy Cozombolis láthatóan még a nagy ívű semmitmondást sem képes összeszedetten csinálni. Mert ha képes lenne…, ha képes lenne, akkor kérdem én, mi a faszt keres a számban az a borzalmas, fél verzén át tartó autós hasonlat? Itt a teljes dalszöveg, vastagon szedve az autós rész:

Refrén:
Végre itt a nyár,
Tudom hogy minden ember erre vár.
És megírták legalább százan,
De hosszú volt a tél eleget fáztam.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele,
de az életem fele
Arról szól hogy a tél múljon elfele,
S legyen tavasz az a sunyi ravasz,
A fák rügyezzenek és boldog emberek
Mosolyogva nézzenek,
Mikor a színpadra érkezek.
Mert az internet jó dolog,
De hogyha együtt vagyunk
akkor leszünk igazán boldogok!

Refrén 2x:
Végre itt a nyár,
Tudom hogy minden ember erre vár.
És megírták legalább százan,
de hosszú volt a tél eleget fáztam.

Itt a jó idő elindulunk végre,
Így az új lemez után végre révbe érve.
Énekelhetem a dalaimat veletek együtt,
Minden probléma megszűnt.
Reggel mikor felébredek,
Alig várom hogy a kocsiban legyek,
És vigyen az út az Alföldön át,
De fusson mindenki amerre lát.
Mert vezetni nem tudok csak nyomom a gázt,
Az emberekre meg hozom a frászt.
De mentségemre legyen mondva
Azért sietek,hogy a színpadon lehessek újra.

Refrén 2x:
Végre itt a nyár,
Tudom hogy minden ember erre vár.
És megírták legalább százan,
de hosszú volt a tél eleget fáztam.

Ben:
Én is csak a nyárra a gondolok,
mert az életemben van néhány olyan dolog,
amit a tél nem hozhat el,
nekem ehhez mindig napsütés kell.
Ilyenkor az ember útra kel,
és sok szépet láthat ha jól figyel,
én is tudom azt,hogy nekem mi a jó,
várom hogy jöjjön egy újjabb megálló.
Indul az élet, a lányok szépen mosolygnak,
a kísértés nagy a strandon,
színes bikinikben, azt kiabálják,
nézd ott van a Ben.

Refrén 2x:
Végre itt a nyár,
Tudom hogy minden ember erre vár.
És megírták legalább százan,
de hosszú volt a tél eleget fáztam.

#2 COZOMBOLIS - MINTHA A TESTVÉRED VOLNA

Sokszor van az úgy, hogy a magára valamit is adó, ízig-vérig művészember olthatatlan vágyat érez, hogy felszólaljon egynémely égetően fontos aktualitások ügyében. A Mintha a testvéred volna című dallal Cozombolis arra szolgáltat fájdalmasan nyilvánvaló bizonyítékot, hogy a Végre itt a nyár széltében-hosszában kongó ürességénél egy dolog akad csak, ami rosszabb, ha emberünk megpróbál ténylegesen mondani valamit, ha arra vállalkozik, hogy három percben üzenjen, tartalmat próbáljon meg átadni hallgatóközönségének. A dalban Cozombolis a világ legkülönbözőbb pontjain felizzó gyűlölethullámmal, konkrétabban a terrorizmussal, a robbantgatással, az ártatlanok gyilkolásával kapcsolatban kiáltja szerteszét véleményét, de nem éri be ennyivel, hisz egyszersmind megoldást is kínál, gyógyírt a modern világ eme bajaira. íme:

Fogadj el mindenkit
Szeress úgy mindenkit
Mintha a testvéred volna
És akkor nem lesz több bomba.

Nem érdemes azonban egyből a refrénhez ugrani, amikor már maga a dalt indító problémaleírás is bámulatosan tűpontos…

Bekapcsolom a TV-t és mit látok
na valamelyik már megint robbantott.

Csak úgy, mint a néhány sorral lentebb következő szakasz, ami szűk két sorban az európai közhangulatot egy kiszakadó sóhajhoz hasonlatos költői képben summázza:

…Európa
Minden lakója már csak azt mondja
bárcsak ne volna terrorista.

A végtelen pozitivizmussal áthatott refrénnel való összevetésben csődöt mond az értelmező készség, amikor a dal a következő, minden bizonnyal a lemondó nihil jegyében született szakaszához ér:

Na mindegy ezt így kell túlélni,
semmi nem lesz már a régi.

Szó esik még bizonyos listáról is, aminek mind eredete, mind célja balladai homályba vész, a ködös jelentésrétegek óvatos felfejtése után is csak annyit tudni róla biztosan, hogy a terroristák kezében van. Puszta feltételezés, de bátorkodom előhozakodni azzal az elmélettel, hogy a lista célpontokat, talán egyenesen a folyton emlegetett bombák pontos detonációs lokációit tartalmazza.

No de fordítsuk komolyra a szót. Cozombolis univerzális megoldása a világ problémáira (könnyen el tudom képzelni, hogy nemcsak a terrorizmusra, de a globalizáció minden egyéb bajára, éhínségre, klímaválságra, a nyugati demokrácia amortizációjára, mindenre, de mindenre, ami e világon tévedések, félreértések és az emberi gyarlóság megannyi neme által felszínre került) a szeretet. Ha nemcsak hallgatod, de videoklipen is nézed, szinte látod, ahogy a barbár dilettantizmus, a leegyszerűsítés eme pofátlanul hazug megnyilvánulása őszintén ott ragyog ennek a kedves fiatalembernek a szemében, aki amúgy – biztos vagyok benne – csak és kizárólag jót akar aranyos kis dalával, némi pozitív hangulatot csempészni a rémhírekkel, félelmekkel és frusztrációkkal teli nappalikba, mondjuk. Cozombolis a kétbites világképek szószólója és mintája mindazoknak, akikben csak a szándék van meg a nagyotmondásra, eredeti, vagy ha nem is eredeti, de legalább valamennyire hasznos gondolatot viszont univerzális tehetségtelenségük okán nem képesek a szándék mögé rakni.

Álljon itt a Mintha a testvéred volna című dal teljes dalszövege, mintegy bizonyítékul arra, hogy Cozombolis mainstreamből való gyors eltűnése az egyik legjobb dolog, ami a magyar popzene-kultúrával megtörténhetett. Mostanában már csak a Muzsika TV-n látom. Pont oda való.

Bekapcsolom a TV-t és mit látok,
na valamelyik már megint robbantott.
Egy pár éve még nem gondoltam volna,
hogy rettegésben fog élni EURÓPA.
Minden lakója már csak azt mondja
bárcsak ne volna terrorista
akinek a kezében van a lista na.
Na mindegy ezt így kell túlélni,
semmi nem lesz már a régi.
Úrrá lesz lassan a félelem
Hiába a pénz és a kényelem.

Refrén. 2*
Fogadj el mindenkit
Szeress úgy mindenkit
Mintha a testvéred volna
És akkor nem lesz több bomba.-

Megállhatnánk egy percre néha
hogy gondoljunk arra
Hogy hibásak vagyunk mi is ugyanúgy
mond el hova vezet ez az út
Füst és méreg, gyárak, gépek,
katonák,fegyverek, becsapott emberek.
Vagyunk mi is azok igen
Nem bízhatsz meg már senkiben.
Körül nézek és mit látok,
na valaki valamit már megint elrontott.
Mintha kötelező volna,
mintha valakinek csak ez lenne a dolga.

Refr. 2*
Fogadj el mindenkit
Szeress úgy mindenkit
Mintha a testvéred volna
És akkor nem lesz több bomba.

Bekapcsolom a TV-t és mit látok,
na valamelyik már megint robbantott.
Egy pár éve még nem gondoltam volna,
hogy rettegésben fog élni EURÓPA.
Minden lakója már csak azt mondja
bárcsak ne volna terrorista
akinek a kezében van a lista na.
Na mindegy ezt így kell túlélni,
semmi nem lesz már a régi.
Úrrá lesz rajtunk lassan a félelem
Hiába a pénz és a kényelem.

Refr. 4*
Fogadj el mindenkit
Szeress úgy mindenkit
Mintha a testvéred volna
És akkor nem lesz több bomba.